Elfelejtett jelszó
hu en

Termesztett gombák

A gombatermesztés jelentősége

Az elmúlt évtizedekben a világ gombatermesztése és a gombafogyasztás jelentős mértékben növekedett. Egyre több országban ismerik fel a gombafogyasztás fontosságát és a termesztett gombák egészségre gyakorolt jótékony hatását. Csak csiperkegombából ( Agaricus spp. ) 1998-ban több mint 2 millió tonnát termesztettek.

Magyarország is nagymértékben kitesz magáért. A 90-es évek eleji 20 ezer tonnás évi gombatermesztésünk mára 30 ezer tonna fölé emelkedett. Az össztermés mennyiségének nagy részét Magyarországon is a csiperke adja, 2000 tonna körüli a laskagomba ( Pleurotus ostreatus ) részaránya és kismennyiségben (maximum 50 tonna / év) termesztik a shiitake-t ( Lentinula edodes ). A termesztett gombák jelentős részét frissen exportáljuk a nyugat-európai országokba, nagy részét Ausztriába és Németországba. A 90-es évek jelentős termésnövekedése és exportbővülése révén a gombatermesztés a magyar mezőgazdaság egyik sikerágazata volt.

25 év alatt a világon termesztett gombák mennyisége több mint tízszeresére emelkedett. 1965-ben 350 000 tonnát, 1991-ben 4 300 000 tonnát termesztettek. A csiperke mellett egyre nagyobb teret kap az egyéb gombafajok termesztése is. 1979-ben még az össztermés 70 % - át még a kétspórás csiperke adta, mára a csiperke részesedése 50% körüli értékre szorult vissza. Ez a gombafogyasztási szokások változásának tudható be.

Amerikában és Nyugat-Európában a fogyasztók egyre inkább keresik a különleges ízű egyéb (egzotikus) gombafajokat is elsősorban a laskát és a shiitake-t. Az utóbbi két fajból kb. 1-1 millió tonnát termesztenek évente a világon. Nagymennyiségben termesztik a júdásfülegombát (kb. 500 000 t/év), a bocskorosgombát ( Volvariella volvacea) , 250 000 t/év), a téli fülőkét ( Flammulina velutipes , 200 000 t/év), a rezgőgombát! ( Tremella fuciformis, 150 000 tonna/év). Kisebb mennyiségben termesztik még a süngombát ( Hericium erinaceum ), a nameko tőkegombát ( Pholiota nameko ), a tüskegombát ( Grifola frondosa ), továbbá a Hypsizygus tessulatus -t. Gyógyászati és egészségmegőrzési célra termesztik a pecsétviaszgombát ( Ganoderma lucidum ).

A felsoroltakon kívül még kb. 20 gombafaj termesztésével foglalkoznak a világon ezeknek a mennyisége azonban nem számottevő.

A gombatermesztés célja olyan gombafajok nagymennyiségben történő előállítása, amelyek emberi táplálékul szolgálhatnak.

A mezőgazdasági termelés során sok állati és növényi eredetű hulladék (ürülék, szalma, kukoricacsutka, faforgács, fűrészpor stb.) keletkezik. Ezek nagy része nem hasznosul az ember számára, pedig sok termesztett gombafaj táptalajául szolgálhatnának. Bomlásuk végbemegy a természetben, csak többnyire nem a kultúrgombák, hanem más gombafajok és egyéb mikroszervezetek révén. A termesztéshez alapfeltétel, hogy a szubsztrátumot a kultúrgomba vegye birtokba és ne a konkurens szervezetek (baktériumok, penészek ).

Fontos hangsúlyoznunk azonban, hogy a természetben végbemenő lebontási folyamatokban az élő szervezetek tevékenysége egymásra épül. A lebontás időben eltérő szakaszaiban más-más fajok dominálnak az adott tápközegben és hasonló környezeti feltételek mellett az egyes csoportok (gombák, baktériumok) meghatározott időbeni sorrendben követik egymást (szukcesszió). Az egyes csoportok más-más anyagot hasznosítanak a szubsztrátumból, ill. felhasználják a sorban előttük álló által termelt vagy átalakított anyagokat.

Egy időben több faj is megjelenhet, amelyek egymásnak nem konkurensei (pl. más tápanyagokat használnak fel, vagy olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják a többiek megjelenését). A külső és belső feltételektől függően sokféle szukcessziós sor alakítható ki, olyan is amibe a kultúrgomba bekapcsolható. Olyan szelektív szubsztrátum kialakítása tehát a cél, amin az adott időszakban csak a termesztett gomba képes elszaporodni és azt minél jobban hasznosítani.