Elfelejtett jelszó
hu en

Lemezes pöfeteg (Chlorophyllum agaricoides)

 

Lemezes pöfeteg
 
Chlorophyllum agaricoides (Czern.) Vellinga 2002 ( Agaricales, Secotiaceae )
(= Endoptychum agaricoides Czernajew 1845)

  Lemezes pöfeteg           Fotó: Locsmándi Csaba

 
Rövid jellemzés : Termőteste fehér, majd okkeres, kúp alakú vagy paprikára emlékeztető kalapszerű részből és a termőtest belsejében folytatódó tönkrészből áll. Termőrétege szabálytalan lemezszerű, pöfetegekre jellemzően szétporló.
Életmód : Talajlakó szaprobionta.
Élőhely : Márciustól novemberig, főként homokos talajokon, leginkább legelőkön, homokpusztai gyepekben, de telepített homoki erdőkben is terem.
Földrajzi elterjedés : Európából és Észak-Amerikából ismert. Európa-szerte elterjedt, de mindenütt ritka. Hazánkban az 1980-as évekig elég gyakorinak számított. Hollós László és Babos Margit az Alföldön kutatva még kifejezetten gyakori fajnak tartották.
Vörös lista kategória : 2.
Természetvédelmi érték : 5 000 Ft.
Veszélyeztetettség oka hazai és nemzetközi szinten : A faj nemcsak Európában, hanem hazánkban is erősen visszaszorulóban van a mezőgazdaság terjeszkedésének hatására és ezáltal élőhelyeinek átalakítása, megszűnése miatt. Az utóbbi 25 évben állománya drasztikus módon lecsökkent. Erősen veszélyeztetett feltűnő, érdekes megjelenése miatt is.

  Lemezes pöfeteg térkép

Irodalmi adatok 2006-ig : HOLLÓS (1899, 1913): Mezőföld: Kajdacs (CS15), Fácánkert (CS24, in campis arenosis), Vajta (CS27), Bölcske (CS47, in paludosis); Illancs: Sükösd (CS42); Visegrádi-hg.: Izbég (CT58); Kiskunság: Izsák (CS78), Ballószög (CS99), Kunpeszér (CT61), Baracs-puszta (CT70), Kecskemét (Nyír, CS99, Talfája, CT90, Kisfái, DS09, Urrét, DS09), Jászszentlászló (DS05), Csengele (DS15), Pálmonostora (DS16, in pasture), Petőfiszállás (Szentkút, DS16, in pasture), Nyárlőrinc (DS19), Ópusztaszer (Sövényháza-Hantháza, DS24), Tőserdő (DS28); Hortobágy: Hortobágy (ET16); Nyírség: Hajdúhadház (ET48). BABOS (1982, 1989, 1999): Belső- Somogy: Pamuk (YM05); Mezőföld: Alsótengelic (CS25, in robineto populeto), Bikács-Nagydorog (CS26, in loco graminoso); Kiskunság: Bugac (CS96, in pasture); Pilis: Budakalász (CT57); Budapest: Pestszentlőrinc (CT65, in robineto); Tiszazug: Tiszakürt (DS39, in solo arenoso); Bükk: Felsőtárkány (DU51, in prato). RIMÓCZI (1994): Kiskunság: Bugac (CS96, Festucetum pseudovinae ); Hortobágy: Vámostanya (ET16, Festucetum pseudovinae ); Nyírség: Nagykálló (EU60, Festucetum pseudovinae ). NAGY L. (2004): Kiskunság: Kecskemét (Nyomási-erdő, DS09). FINTHA és mtsai (2005): Hortobágy: Nádudvar (Borzas, ET05), Hortobágy (Pentezug, ET06, Juhosháti telep, ET16), Nagyhegyes (Nyírőlapos-Szálkahalom, ET16); Hajdúság: Balmazújváros (Nyárijárás, ET27).
Herbáriumi és jegyzőkönyvi adatok 2006-ig : BP: Velencei-hg.: Pákozd (CT13). ALBERT: Pesti-síkság: Gyál (CT64). DIMA: Nyírség: Bátorliget (ET99). NAGY L.: Kiskunság: Bugac (CS96), Cynodonti-Festucetum pseudovinae ).
 
Összesen 44 adat, 35 UTM négyzetre vonatkozóan. (Megj: a 44 adatból csupán 8 származik 1989 és 2006 közötti időszakból).
Forrás: Siller, I., Dima, B., Albert, L., Vasas, G., Fodor, L., Pál-Fám, F., Bratek, Z., Zagyva, I.: Védett nagygombafajok Magyarországon, Mikológiai Közlemények, Clusiana 45(1–3): 3–158. (2006)
A Védett Gombák Országos Adatgyűjtő Hálózatban 2010 május – 2011. augusztus között rögzített adatok:
Adatgyűjtők:
 
Lukács Zoltán (2010)
 
Összesen 1 új adat (1 új UTM négyzet), tehát 2 %-kal nőtt az adatok száma erre a fajra vonatkozóan. (Megjegyzés: Az adatokból egyértelműen látszik a szövegben is prognosztizált csökkenő tendencia)