Elfelejtett jelszó
hu en

Javaslat az MMT Alapszabályának módosítására 2017

ALAPSZABÁLY

 A Magyar Mikológiai Társaság

 a2017. [●]-én megtartott Közgyűlése az alábbi Alapszabályát állapította meg és fogadta el:

 

I.

Általános rendelkezések

 

1.1. Egyesület neve: Magyar Mikológiai Társaság /továbbiakban Egyesület/

/angol nyelvű elnevezése:Hungarian Mycological Society, német nyelvű elnevezése:

Ungarische Mykologische Gesellschaft/

1.2. Székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40.

1.3. Működési területe: Magyarország

1.4. Az Egyesület alapításának éve: 1992.

1.5. Kiadásait tagdíjakból, pályázati támogatásokból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi.

1.6. Az Egyesület önálló jogi személy.

1.7. Az Egyesület az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően működik.

1.8. Az Egyesület első vezető tisztségviselője: Dr. Vetter János.

 

Az Egyesület politikamentes társadalmi-közösségi kezdeményezés, céljai és feladatai teljesítése érdekében kész együttműködni minden szervezettel, közösséggel és személlyel, amely, illetőleg aki a közös cél elérésén munkálkodik.

 Az Egyesület működése nyilvános, munkája és tevékenységének megítélése során épít a nyilvánosság, a társadalmi ellenőrzés lehetőségeire és a társadalmi támogatók kezdeményezéseire, javaslataira.

Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba – kivéve azokat, amelyekbe történő betekintés más, harmadik személy személyiségi jogait sértené – az Egyesület irodájában előre jelzett és egyeztetett időpontban bárki betekinthet. A betekintés tényleges biztosításáról az Egyesület titkára gondoskodik a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül. Bármely érdeklődő a reá vonatkozó egyesületi iratokról, továbbá a jelen Alapszabály szerint kötelezően közzéteendő iratokról, határozatokról a saját költségén másolatot készíthet, ennek biztosításáról szintén az Egyesület titkára intézkedik az e pontban – betekintés biztosítására vonatkozóan – írt szabályok szerint. A betekintőkről a hely és az időpont megjelölésével, valamint a betekintő aláírásával nyilvántartást köteles vezetni.

 Az Egyesület működése, szolgáltatásainak igénybevétele nyilvánosak.

 Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet.

 

II.

Az Egyesület célja és feladatai

 Az Egyesület a természet védeleméről szóló 1996. évi LIII. törvény 1. § és 2. § (1) bekezdés a. és f. pontjaiban, valamint a (2) bekezdésében megfogalmazott közfeladatok ellátása és elősegítése érdekében az alábbi célokra jött létre.

 2.1. Az Egyesület célja:

  • A mikológiai tudomány fejlesztése, a gombákkal kapcsolatos biológiai, egészségügyi és környezetvédelmi ismeretek terjesztése, gombaszakértők képzése, valamint a hazai gombafajok védelmének előmozdítása.

 2.2. Ennek érdekében az Egyesület az alábbi tevékenységeket fejti ki feladatainak megoldása érdekében:

  • a hazai hivatalos és amatőr mikológusok munkájának sokirányú elősegítése, szervezése;
  • rangos hazai tudományos fórum biztosítása a mikológia valamennyi területét művelő szakemberek és érdeklődő amatőrök számára;
  • a mikológiai ismeretterjesztés minden szintjének előmozdítása;
  • a környezeti nevelés tevékenység támogatása a mikológia szakterületén;
  • gombatanfolyamok szervezése;
  • szakértői tevékenység és tanácsadás a gombák árusítására vonatkozóan;
  • a gombamérgezések elleni küzdelem;
  • az egészségügyi felvilágosítást szolgáló intézmények ilyen irányú szakmai munkájának támogatása;
  • magyar nyelvű mikológiai folyóiratok /Mikológiai Közlemények Clusiana, Magyar Gombász/, illetve alkalmi kiadványok rendszeres megjelentetése;
  • mikológiai szakkönyvtár fenntartása;
  • magyarországi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése /különös tekintettel a Kárpát-medencében, nem Magyarország területén élő magyar közösségekre/ és folyamatos együttműködés minden, az Egyesülethez hasonló célért küzdő magánemberrel, csoporttal, szervezettel.

 Az Egyesület a fenti célokat konkrét programok, szemináriumok, előadások szervezésével, kiadványok készítésével és terjesztésével kívánja elérni. Működéséről, közhasznú szolgáltatásairól és azok igénybevételének módjáról rendszeresen tájékoztat a Mikológiai Közleményekben és az Egyesület honlapján /www.gombanet.hu/.

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.

 Az Egyesület közhasznú szervezetként kíván működni, amelynek megfelelően önkormányzati, illetve költségvetési feladatok ellátását vállalja át.

III.

Az Egyesület jogállása és tagsága

Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy, közhasznú szervezet.

 

Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése

Az Egyesületi tagság formái: a) rendes tagság b) tiszteletbeli tagság c) pártoló tagság

3.1. Az Egyesület rendes tagja minden olyan természetes- vagy jogi személy, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, kész az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre. A rendes tagság feltétele a tagdíj megfizetése.

 

Egyesületi tagság keletkezése

 3.2. A tagfelvételről, az egyesületi tagság keletkezéséről az Egyesület Vezetősége jogosult határozni.

 Megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával bárki kérelmezheti tagfelvételét, ha vállalja, hogy eleget tesz a 3.1. alatt megfogalmazott követelményeknek.

A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület felé.

A belépési nyilatkozatot az egyesület honlapján kell kitölteni, megadva a kérelmező nevét és állandó lakcímét. A tagság a tagdíj befizetése napjától érvényes.

3.3. Tiszteletbeli tagnak olyan személy javasolható, aki az Egyesület korábbi tevékenységében aktívan részt vett, és az Egyesület működéséhez, fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárult. Tiszteletbeli tagot bármely egyesületi tag javasolhat, a felvételi kérelmét a Vezetőséghez kell benyújtani írásban. Ennek alapján a kérelmet a Vezetőség véleményezi, és a Közgyűlés elé terjeszti. A tiszteletbeli tagságot a Közgyűlés szavazza meg titkos szavazással.

 3.4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. A pártoló tagok az Egyesület működését támogató adományaikkal segítik, melyeknek rendszerességéről és mértékéről az Egyesület Vezetősége a pártoló taggal külön megállapodást köt.

 Egyesületi tagság megszűnése

3.5. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével, a szervezet megszűnésével, kizárással.

3.6. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület Vezetőségével.

3.7. Az Egyesület azon tagja kizárható:

-          aki nem fizeti a tagdíjat,

-          aki jelen Alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan megszegi vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, és a lefolytatott tagkizárási eljárást követően a Vezetőség kizárt.

3.8. Kizárható a tag, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően a Vezetőség írásban, igazolható módon – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. Írásbeli igazolható módon történő felszólításnak minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

3.9. A tagkizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a Vezetőség folytatja le.

  1. A tagkizárási eljárásban a tagot a Vezetőség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát.
  2. A Vezetőség a kizárásról titkos, írásbeli szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
  3. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
  4. A Vezetőség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül írásban, igazolható módon közli az érintett taggal. Írásbeli igazolható módon történő közlésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
  5. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú vezetőségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.
  6. A Közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
  7. A Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. Írásbeli igazolható módon történő közlésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

IV.

A tagok jogai és kötelezettségei

4.1. Az Egyesület minden rendes tagja jogosult:

a)      részt venni az Közgyűlés döntéshozatalában. A Közgyűlésen minden rendes tagnak 1 szavazata van.

b)      részt venni az Egyesület tisztségviselőinek választásában, és tisztségviselőnek választható az Egyesület szerveibe,

c)      részt venni az Egyesület munkájában, tanácskozásain,

d)      igénybe venni az Egyesület szolgáltatásait,

e)      részt venni az Egyesület tevékenységében, szakmai és egyéb rendezvényein (előadás, ankét, kirándulás)

f)       javaslatokat előterjeszteni, panasszal fordulni az Egyesület bármely szervéhez.

 

Az Egyesület természetes személy rendes tagjai fenti jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják.

 

4.2. A rendes tagok kötelesek:

-          az Egyesület Alapszabályát és Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint az Egyesület szerveinek határozatait betartani,

-          a Közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni,

-          tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása és a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében,

-          az önként vállalt feladatainak maradéktalanul eleget tenni.

 4.3. A pártoló tagot részvételi jog illeti meg az Egyesület tanácskozásain, rendezvényein, és tanácskozási joggal jogosult részt venni a Közgyűlés döntéshozatalában, ahol szavazati jog nem illeti meg és tisztségviselőnek nem választható.

 4.4. A pártoló tagok kötelesek:

- közreműködésükkel segíteni az egyesületi célok és a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok megvalósítását,

- betartani az Egyesület Alapszabályában, Szervezeti és Működési Szabályzatában és az Egyesület szerveinek határozataiban foglaltakat.

 4.5. A tiszteletbeli tagok jogosultak:

-           igénybe venni az Egyesület szolgáltatásait,

-          az Egyesület Közgyűlésén tanácskozási joggal vehetnek részt, tisztségre nem választhatóak,

-          részt venni az Egyesület tevékenységében, szakmai és egyéb rendezvényein (előadás, ankét, kirándulás),

-          javaslatokat előterjeszteni, panasszal fordulni az Egyesület bármely szervéhez.

 4.6. A tiszteletbeli tagok kötelesek:

- betartani az Egyesület Alapszabályát, Szervezeti és Működési Szabályzatában és az Egyesület szerveinek határozataiban foglaltakat.

 A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem fizetnek.

 

V.

Tagdíj

 5.1. Az Egyesület működését a befizetett tagdíjakból és egyéb bevételekből kell biztosítani. A tagdíj mindenkori mértékét a Közgyűlés határozza meg.

A tagdíj mértéke évente a Vezetőség felülvizsgálata után, a Közgyűlés jóváhagyása alapján kerül meghatározásra.

 5.2. A tagdíj mértékét, egy évre, egy összegben, külön kell meghatározni a természetes személy tagok és az Egyesületben résztvevő jogi személy tagok számára.

A tagdíjat a természetes személyeknek és szervezeteknek minden évben a tárgyév február 28. napjáig, illetve az Egyesületbe történt belépést követő hónap utolsó napjáig kell befizetni.

 

VI.

Az Egyesület szervezete és tisztségviselői

Az Egyesület testületi szervei:

  • Közgyűlés,
  • Vezetőség,
  • Felügyelőizottság,
  • Ad hoc bizottságok.

Az Egyesület tisztségviselői:

  • Elnök,
  • Titkárok,
  • A Vezetőség tagjai,
  • A Felügyelőbizottság tagjai.

 

Az Egyesület legfőbb szerve

Közgyűlés

 6.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés ülése nyilvános.

A Közgyűlést a Vezetőség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie igazolható módon, írásban (elektronikus levélben). A meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, idejét, napirendjét és a határozatképtelenség esetén megismételt Közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket. A Közgyűlés helyét, idejét, napirendi pontjait a Vezetőség határozza meg. A közgyűlési meghívó kézhezvételétől számított 3 napon belül, de nem később, mint legalább nyolc (8) nappal a Közgyűlés előtt bármely egyesületi tag vagy szerv írásban kérheti a Közgyűlés napirendi pontjainak kiegészítését a Vezetőségtől. Az indoklással ellátott kérelemről a Vezetőség dönt. Amennyiben a napirend kiegészítésre kerül, akkor az új napirendi pontokról a tagokat a kiegészítésről való döntés meghozatalától számított legkésőbb három (3) napon belül igazolható módon értesíteni kell. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Vezetőség nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A napirendi pontok kiegészítésének lehetőségére a meghívóban fel kell hívni a figyelmet.

Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani, és rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok negyede azt – az ok megjelölésével írásban –, illetve a Vezetőség 2/3-os határozatával kezdeményezi. Továbbá Közgyűlést kell összehívni a Vezetőségnek, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 Ha a Közgyűlés összehívását a Felügyelőbizottság kezdeményezi, abban az esetben azt 30 napon belül össze kell hívni.

A Közgyűlés határozatképes, ha legalább a szavazati joggal rendelkező tagok 50 % - a + 1 fő jelen van.

A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában történik oly módon, miszerint felhívják a tagok figyelmét arra, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a szavazati joggal bíró jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követően 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

 6.2. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Közgyűlés levezető elnökére az Elnök tesz javaslatot. A levezető elnök nem lehet az Egyesület elnöke.

A Közgyűlés – első napirendi pontként – megválasztja a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a két szavazatszámlálót. E tisztségekre az Egyesület elnöke – távolléte esetén pedig a jelenlévő titkár(ok) – tesz(nek) javaslatot, és a jelenlévők egyszerű szótöbbséggel döntenek. Sikertelenség esetén az Egyesület elnöke új jelölteket állít és a Közgyűlés ismét szavaz.

 6.3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály megállapítása és módosítása,

b) az éves költségvetés elfogadása, a következő év legfontosabb feladatainak meghatározása,

c) a Felügyelőbizottság jelentése alapján az Egyesület gazdálkodásának értékelése, az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása,

d) a Vezetőség évi szakmai beszámolójának elfogadása,

e) döntés más társadalmi szervezettel való egyesülésről, szétválásról, átalakulásról, illetőleg jogutód nélküli megszűnés kimondásáról,

f) a tagdíj összegének jóváhagyása,

g) az Egyesület kilenctagú Vezetőségének és a három tagból álló Felügyelőbizottság megválasztása és döntés mindezek visszahívásáról,

h) a tiszteletbeli tag cím odaítélése,

i) minden olyan ügy, amely az Alapszabály, illetve a hatályos jogszabályok szerint a Közgyűlés hatáskörébe tartozik (lásd: Ptk. 3:74. §).

 A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá és a jelenlevő tagok közül két személy hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés megtartásának helyét, időpontját, a döntések tartalmát, hatályát és a határozatok meghozatalában szavazók számát, azon belül az igennel és a nemmel szavazók, illetve a tartózkodók számarányát.

A jegyzőkönyv nyilvános, bárki által megtekinthető és lemásolható, az Egyesület könyvtárában kerül elhelyezésre.

 6.4. A Közgyűlést követően az Egyesület a honlapján hozza nyilvánosságra a Közgyűlés határozatait, a közhasznúsági mellékletet, valamint tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait. Az éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet, minden év május 31-ig – a jogszabályoknak megfelelően – letétbe kell helyezni. A határozatok közléséről és a letétbehelyezésről az Elnök gondoskodik.

 Az egyéneket érintő döntéseket 8 napon belül írásban kell közölni az érintettekkel.

 

VII.

 Az Egyesület egyéb szervei:

 Vezetőség

 A Vezetőség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. A Vezetőség tagjait a Közgyűlés 3 évre választja.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik:

  • 3 év elteltével,
  • visszahívással,
  • lemondással,
  • a Vezető tisztségviselő halálával,
  • a Vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
  • a Vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A Vezetőség tagjai tisztségükből visszahívhatóak. A tisztségéből akkor tekintett visszahívottnak, ha a Közgyűlésen jelenlévő egyesületi tagok több mint fele amellett szavazott.

A Vezetőség tagjai az Egyesületnek címzett írásbeli nyilatkozattal mondhatnak le.

 Az Egyesület ügyintéző és képviselő szerve a Vezetőség. A Vezetőség kilenc tagból áll.

Tagjai az elnök és a két titkár, valamint a további hat vezetőségi tag.

Két Közgyűlés közötti időben a Vezetőség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Ezek a következők:

- az Egyesület elnökének és a két titkárnak a megválasztása a kilenc tagúVezetőségen belül,

- az Egyesület tevékenységének a Közgyűlés határozataival egyező, azok végrehajtását szolgáló elvi és gyakorlati irányítása,

- az Egyesület működésének folyamatos intézése,

- Egyesület tevékenységének koordinálása,

- a Közgyűlés előkészítése,

- az éves egyszerűsített beszámoló és a közhasznúsági melléklet Egyesület honlapján történő közzététele,

- szükség esetén ad hoc bizottságok létrehozása,

- minden egyéb olyan feladat, amellyel a Közgyűlés a Vezetőséget megbízza,

- javaslattétel tiszteletbeli tag cím adományozására,

- egyesületi díjak, elismerések odaítélése,

- a tagok tájékoztatása a vezetőségi ülés helyéről, időpontjáról, és tervezett napirendjéről,

- az Egyesület működőképességének fenntartása,

- az Egyesületet fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése,

- az Egyesület szervezeti és működési szabályzatának megalkotása, amely tartalmazza a Vezetőség és a Felügyelőbizottság ügyrendjét is,

- javaslattétel az Alapszabály módosítására, kiegészítésére.

- minden egyéb olyan ügyet ellát a Vezetőség, amely az Alapszabály, illetve a hatályos jogszabályok szerint a Vezetőség hatáskörébe tartozik (lásd: Ptk. 3:80. §).

 Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen a Vezetőség köteles beszámolni.

A Vezetőség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról – a Közgyűlés, ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.

A Vezetőség öt vezetőségi tag jelenléte esetén határozatképes. A Vezetőség szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, melyet a titkárok hívnak össze. A Vezetőség ülései nyilvánosak.

A Vezetőség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni az ülések helyének, idejének megjelölésével. Az ülésre a meghívó közzététele az Egyesület honlapján történik úgy, hogy a közzététel és az ülés napja között legalább 7 nap időköznek kell lennie.

Bármely, a Vezetőség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

A Vezetőség ügyrendjét maga határozza meg.

Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos, írásbeli szavazással dönt.

A Vezetőség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden jelenlévő tag aláír és melynek elkészítése a titkár feladata.

A Vezetőség határozatairól „Határozatok Könyve”-t kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a döntés tartalmát, időpontját, hatályát és a döntést támogatók, illetve ellenzők (szavazati) arányát. A "Határozatok Könyve" bárki számára nyilvános és lemásolható, az Egyesület könyvtárában kerül elhelyezésre.

A Vezetőség döntéseit az Egyesület honlapján teszi közzé. Az egyéneket érintő döntéseket 8 napon belül írásban kell közölni az érintettekkel.

 Az Egyesület képviseletére az elnök, akadályoztatása esetén a titkárok jogosultak.

 Az elnök, a titkárok és a többi vezetőségi tag feladatait, jogait és kötelezettségeit a Vezetőség ügyrendje állapítja meg.

 

Felügyelőbizottság

A háromtagú Felügyelőbizottságot és annak elnökét a Közgyűlés választja meg saját tagjai sorából 3 évre. A tisztség megszűnésére nézve, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A Vezetőség tagja nem lehet tagja a Felügyelőbizottságnak, továbbá nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a IX. pontban meghatározott összeférhetetlenségi okok fennállnak.

A Felügyelőbizottság jogai és kötelezettségei:

- a Felügyelőbizottság tagjai a Közgyűlésen a rendes tagokkal azonos szavazati joggal, míg a Vezetőség ülésén tanácskozási joggal vesznek részt,

- figyelemmel kíséri az Egyesület alapszabályszerű működését,

- ellenőrzi az Egyesület pénzügyi gazdálkodását, megvizsgálja az Egyesület éves egyszerűsített beszámolóját,

- a Felügyelőbizottság megállapításai és javaslatai alapján az Egyesület Vezetősége köteles a megfelelő intézkedést megtenni, annak végrehajtását ellenőrizni, és minderről a Felügyelőbizottságnak beszámolni,

- a Felügyelőbizottság tevékenységéről beszámolót készít a Közgyűlésnek,

- a Felügyelőbizottság az ügyrendjét maga határozza meg,

- a Felügyelőbizottság üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább kétszer össze kell hívni,

- a Felügyelőbizottság összehívásáról annak elnöke gondoskodik.

- a Felügyelőbizottság a három bizottsági tag jelenléte esetén határozatképes. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

 Ad hoc bizottságok

 A Közgyűlés, illetve a Vezetőség ad hoc bizottságokat hozhat létre meghatározott feladat elvégzésére.

 

VIII.

Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

 8.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi.

Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, egyéb bevételekből, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik.

Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. A bevételt elsősorban az Egyesület működésével kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére /beleérve a kiadványokat is/ kell fordítani.

 8.2. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

 8.3. Az Egyesület pénzügyi tevékenységének irányítása, a kifizetések aláírása az elnök és a titkár feladata.

 8.4. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 8.5. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyona állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

 8.6. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével a Vezetőség az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

 8.7. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

 8.8. Az Egyesület gazdálkodó tevékenységére a jelen okiratban nem érintett kérdésekben az Egyesületek gazdálkodásáról rendelkező jogszabály hatályban lévő rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.


IX.

Az Egyesületben érvényes összeférhetetlenségi szabályok

 9.1. A Vezetőség és a Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt olyan személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagyaz Egyesület terhére másfajta előnyben részesít,

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,

f) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület minden tagjának – a tagsági viszony alapján – nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 9.2. Nem lehet a Vezetőség vagy a Felügyelőbizottság tagja, aki másutt kifejtett tevékenységével az Egyesületnek erkölcsi vagy anyagi kárt okoz.

 9.3. Nem lehet a Vezetőség tagja a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója.

Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, aki az Egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, illetve aki az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója.

9.4. Nem lehet tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

 9.5. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

 

9.6. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

9.7. Nem lehet az Egyesület tisztségviselője az, aki az Egyesülettel munkaviszonyban, illetve alkalmazotti viszonyban áll.

 

9.8. A tisztségviselők vagy a tisztségviselő-jelöltek kötelesek valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget más közhasznú szervezetnél is betöltenek.

 

9.9. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

 

X.

 

Vegyes rendelkezések

 

10.1. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat.

 

10.2. Az Egyesület Országgyűlési, önkormányzati képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

 

10.3. Az Egyesület közhasznú jogállását a közhasznú szervezetek nyilvántartásba vételével szerzi meg.

 

10.4. Az Egyesület részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, összhangban az Alapszabállyal.

 

10.5. Az Egyesület pénze pénzintézeti folyószámlán kezelendő.

 

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.), a 2011. évi CLLXXV. törvény, valamint az Egyesület tevékenységére vonatkozó mindenkor hatályos egyéb rendelkezések, közgyűlési határozatok az irányadók és az Egyesület szervezeti és működési szabályzata vonatkozik.

 

Ezt az Alapszabályt az Egyesület 2017. [●].napján összehívott Közgyűlésen fogadta el.

 

Kelt: Budapest 2017. [●].

 

Alulírott Albert László, mint a Magyar Mikológiai Társaság elnöke igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel azAlapszabálymódosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Az Alapszabály változással érintett részei dőlt, vastagított betűvel íródtak.

Az Alapszabály változással érintett pontjai: [●]

 

Az Alapszabály változásait a 2017. [●]–án megtartott közgyűlés [●]/2017. számú határozatával fogadta el.

 

Kelt: Budapest, 2017. [●].

 

Albert László
Egyesület elnöke