Elfelejtett jelszó
hu en

A Magyar Mikológiai Társaság 2016-ban bejegyzett Alapszabálya

ALAPSZABÁLY

 A Magyar Mikológiai Társaság

 

a 2016. 03. 02-én megtartott Közgyűlése az alábbi Alapszabályát állapította meg és fogadta el:

 

I.

Általános rendelkezések

 

1.1. Egyesület neve: Magyar Mikológiai Társaság /továbbiakban Egyesület/

/angol nyelvű elnevezése:HungarianMycological Society,német nyelvű elnevezése:

UngarischeMykologischeGesellschaft/

1.2. Székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40.

1.3. Működési területe: Magyarország

1.4. Az Egyesület alapításának éve: 1992.

1.5. Kiadásait tagdíjakból, pályázati támogatásokból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi.

1.6. Az Egyesület önálló jogi személy.

1.7.Az Egyesület az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően működik.

1.8. Az Egyesület első vezető tisztségviselője: Dr. Vetter János.

 

Az Egyesület politikamentes társadalmi-közösségi kezdeményezés, céljai és feladatai teljesítése érdekében kész együttműködni minden szervezettel, közösséggel és személlyel, amely, illetőleg aki a közös cél elérésén munkálkodik.

 Az Egyesület működése nyilvános, munkája és tevékenységének megítélése során épít a nyilvánosság, a társadalmi ellenőrzés lehetőségeire és a társadalmi támogatók kezdeményezéseire, javaslataira.Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba – kivéve azokat, amelyekbe történő betekintés más, harmadik személy személyiségi jogait sértené – az Egyesület székhelyén - előre jelzett és egyeztetett időpontban bárki betekinthet. A betekintés tényleges biztosításáról az Egyesület titkára gondoskodik a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül. Bármely érdeklődő a reá vonatkozó egyesületi iratokról, továbbá a jelen szabályzat szerint kötelezően közzéteendő iratokról, határozatokról a saját költségén másolatot készíthet, ennek biztosításáról szintén az Egyesület titkára intézkedik az e pontban – betekintés biztosítására vonatkozóan – írt szabályok szerint. A betekintőkről a hely és az időpont megjelölésével, valamint a betekintő aláírásával nyilvántartást köteles vezetni.

 Az Egyesület működése, szolgáltatásainak igénybevétele nyilvánosak.

 Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet.

 
II.

Az Egyesület célja és feladatai

 Az Egyesület a természet védeleméről szóló 1996. évi LIII. törvény 1. § és 2. § (1) bekezdés a.és f. pontjaiban, valamint a (2) bekezdésében megfogalmazott közfeladatok ellátása és elősegítése érdekében az alábbi célokra jött létre.

 2.1. Az Egyesület célja:

  • A mikológiai tudomány fejlesztése, a gombákkal kapcsolatos biológiai, egészségügyi és környezetvédelmi ismeretek terjesztése, gombaszakértők képzése, valamint a hazai gombafajok védelmének előmozdítása.

 2.2. Ennek érdekében az Egyesület az alábbi tevékenységeket fejti ki feladatainak megoldása érdekében:

  • a hazai hivatalos és amatőr mikológusok munkájának sokirányú elősegítése, szervezése;
  • rangos hazai tudományos fórum biztosítása a mikológia valamennyi területét művelő szakemberek és érdeklődő amatőrök számára;
  • a mikológiai ismeretterjesztés minden szintjének előmozdítása;
  • gombatanfolyamok szervezése
  • szakértői tevékenység és tanácsadás a gombák árusítására vonatkozóan
  • a gombamérgezések elleni küzdelem;
  • az egészségügyi felvilágosítást szolgáló intézmények ilyen irányú szakmai munkájának támogatása;
  • magyar nyelvű mikológiai folyóirat /Mikológiai Közlemények Clusiana, Magyar Gombász/, illetve alkalmi kiadványok rendszeres megjelentetése;
  • mikológiai szakkönyvtár fenntartása;
  • magyarországi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése/különös tekintettel a Kárpát-medencében, nem Magyarország területén élő magyar közösségekre/és folyamatos együttműködés minden, az Egyesülethez hasonló célért küzdő magánemberrel, csoporttal, szervezettel.

 Az Egyesület a fenti célokat konkrét programok, szemináriumok, előadások szervezésével, kiadványok készítésével és terjesztésével kívánja elérni. Működéséről, közhasznú szolgáltatásairól és azok igénybevételének módjáról rendszeresen tájékoztat a Mikológiai Közleményekben és honlapján /www.gombanet.hu/.

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.

 Az Egyesület közhasznú szervezetként kíván működni, melynek megfelelően önkormányzati, illetve költségvetési feladatok ellátását vállalja át.

III.

Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése

3.1. Az Egyesület tagja minden olyan természetes, magán, vagy jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, kész az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A rendes tagok tagdíjat fizetnek, melyet minden évben a közgyűlés állapít meg.

 3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.

 3.3. A tagfelvételről, az egyesületi tagság keletkezéséről az Egyesület Vezetősége jogosult határozni.

 3.4. Tiszteletbeli tagja lehet az Egyesületnek bárki, akit a Közgyűlés ezzel a címmel ruház fel.

A tagfelvételi írásbeli kérelmet a Vezetőséghez kell benyújtani. Ennek alapján a kérelmet a Vezetőség véleményezi.

 Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével, a szervezet megszűnésével, kizárással.

A kilépést írásban kell közölni az Egyesület Vezetőségével.

A Vezetőség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően a Vezetőség írásban, igazolható módon – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. Írásbeli igazolható módon történő felszólításnak minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a Vezetőség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a Vezetőség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A Vezetőség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül írásban, igazolható módon közli az érintett taggal. Írásbeli igazolható módon történő közlésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú vezetőségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A Közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. Írásbeli igazolható módon történő közlésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 IV.

 A tagok jogai és kötelezettségei

 4.1. Az Egyesület minden tagja választhat, azonos szavazati joggal rendelkezik, és választható tisztségviselőnek az Egyesület szerveibe.

Minden egyes tag részt vehet az Egyesület:

a.) tevékenységében és rendezvényein;

b.) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe;

c.) rendelkezni jogosult a Közgyűlés döntéshozatalában, munkájában, tanácskozásain, rendezvényein.

Minden tagnak egy 1 szavazata van.

A tisztségviselő-választás joga minden tagot egyformán megillet, tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.

 4.2. Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait. A tag jogosult az Egyesület valamennyi meghirdetett szakmai és egyéb rendezvényén /előadás, ankét, kirándulás/ részt venni.

 4.3. Javaslatokat terjeszthetnek elő, panasszal fordulhatnak az Egyesület bármely szervéhez.

 4.4. A pártoló tagot részvételi jog illeti meg az Egyesület tanácskozásain, rendezvényein, és tanácskozási joggal jogosult részt venni a Közgyűlés döntéshozatalában, ahol szavazati jog nem illeti meg és tisztségviselőnek nem választható.

 4.5. A tagok kötelezettségei:

- az Egyesület tagja köteles a Közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni,

- köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása és a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében, valamint köteles az önként vállalt feladatainak maradéktalanul eleget tenni, továbbá

- köteles az Egyesület Alapszabályát és Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint az Egyesület szerveinek határozatait betartani.

 4.6. A pártoló tagok kötelezettségei:

- az Egyesület működését támogató adományaikkal segítik, melyeknek rendszerességéről és mértékéről az Egyesület Vezetősége a pártoló taggal külön Megállapodást köt,

- közreműködésükkel segítik az egyesületi célok és a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok megvalósítását, valamint

- betartják az Egyesület Alapszabályában, Szervezeti és Működési Szabályzatában és az Egyesület szerveinek határozataiban foglaltakat.

 4.7. A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei:

- köteles betartani az Egyesület Alapszabályát,

- az Egyesület Közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre nem választható,

- tagdíjat nem fizet.

  V.

 Tagdíj

 5.1. Az Egyesület működését alapvetően a befizetett tagdíjakból kell biztosítani. A tagdíj mindenkori mértékét a Közgyűlés határozza meg.

A tagdíj mértéke évente a Vezetőség felülvizsgálata után, a Közgyűlés jóváhagyása alapján kerül meghatározásra.

 5.2. A tagdíj mértékét, egy évre, egy összegben, külön kell meghatározni a magánszemély tagok és az Egyesületben résztvevő szervezetként részt vevő tagok számára.

A tagdíjat magánszemélyeknek és szervezeteknek évente, a kiküldött számla alapján a tárgyév február 28. napjáig, illetve az Egyesületbe történt belépést követő hónap utolsó napjáig kell befizetni.

 VI.

AZ EGYESÜLET SZERVEI:

Közgyűlés

 6.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés ülése nyilvános.

A Közgyűlést a Vezetőséghívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, idejét, napirendjét. A Közgyűlés helyét, idejét, napirendi pontjait a Közgyűlés összehívója határozza meg. A közgyűlési meghívó kézhezvételétől számított 5 napon belül bármely egyesületi tag, vagy szerv, írásban kérheti a Közgyűlés napirendi pontjainak kiegészítését. Az indoklással ellátott kérelemről a Közgyűlés összehívója, vagy ennek hiányában a Közgyűlés dönt. A napirendi pontok kiegészítésének lehetőségére a meghívóban fel kell hívni a figyelmet.

Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani, és rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok negyede azt – az ok megjelölésével írásban -, illetve a Vezetőség 2/3-os határozatával kezdeményezi. A Felügyelőbizottság indítványára a Közgyűlést kötelező összehívni. Továbbá Közgyűlést kell összehívni az Vezetőségnek, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 Ha a Közgyűlés összehívását a Felügyelőbizottság kezdeményezi, abban az esetben azt 15 napon belül össze kell hívni.

A Közgyűlés határozatképes, ha legalább a szavazati joggal rendelkező tagok 50 % - a + 1 fő jelen van.

A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában történik oly módon, miszerint felhívják a tagok figyelmét arra, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a szavazati joggal bíró jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés időpontját követően 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

 6.2. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Közgyűlés levezető elnökét a tagok közül választja. A levezető elnök nem lehet az Egyesület elnöke.

A Közgyűlés – első napirendi pontként - megválasztja a levezető elnököt és két szavazatszámlálót. E tisztségekre az Egyesület elnöke – távolléte esetén pedig a titkár – tesz javaslatot, és a jelenlévők többségi szavazással döntenek. Sikertelenség esetén az Egyesület elnöke új jelölteket állít és a közgyűlés ismét szavaz.

 6.3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) megállapítja és módosítja az Alapszabályt,

b) az éves költségvetés meghatározása, a Felügyelőbizottság jelentése alapján értékeli az Egyesület gazdálkodását, elfogadja zárszámadását és a közhasznúsági mellékletet. A közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, és arról másolatot készíthet,

c) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása,

d) értékeli az Egyesület éves tevékenységét, meghatározza a következő év legfontosabb feladatait,

e) dönt más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, átalakulás, illetőleg feloszlás kimondásáról,

f) jóváhagyja a tagdíj összegét,

g) megválasztja 3 évi időtartamra az Egyesület kilenctagú vezetőségét, három tagból álló Felügyelőbizottságot és dönt mindezek felmentéséről.

h) a tiszteletbeli tag cím odaítélése,

i) minden olyan ügy, amely az Alapszabály, illetve a hatályos jogszabályok szerint a Közgyűlés hatáskörébe tartozik (lásd: Ptk. 3:74. §)

Az éves beszámolóval egy időben, többségi szavazataránnyal fogadja el a Közgyűlés a közhasznúsági mellékletet. Ezek tartalmára nézve, a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

 A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök és az adott ülésre szótöbbséggel választott jegyző ír alá és a jelenlevő tagok közül két személy hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés megtartásának helyét, időpontját, a döntések tartalmát, hatályát és a határozatok meghozatalában szavazók számát, azon belül az igennel és a nemmel szavazók, illetve a tartózkodók számarányát.

A jegyzőkönyv nyilvános, bárki által megtekinthető és lemásolható, az Egyesület könyvtárában kerül elhelyezésre.

 6.4. A Közgyűlést követően az Egyesület a honlapján hozza nyilvánosságra a Közgyűlés határozatait, a közhasznúsági mellékletet, valamint tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait. Az éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet, minden év május 31-ig – a jogszabályoknak megfelelően – letétbe kell helyezni. A határozatok közléséről és a letétbehelyezésről a titkár gondoskodik.

 Az egyéneket érintő döntéseket 8 napon belül írásban kell közölni az érintettekkel.

 VII.

Az Egyesület képviselő szervei:

 Az Egyesület képviselő és ügyintéző szerveinek megválasztása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A képviseleti és ügyintéző szerveket titkos szavazással, szótöbbséggel kell /3 évre/ megválasztani és felmenteni.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik:

  • a 3 év elteltével,
  • visszahívással,
  • lemondással,
  • a Vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
  • a Vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
  • a Vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A Vezetőség tagjai tisztségükből felmenthetők. A tisztségéből akkor tekintett felmentetnek, ha a Közgyűlésen, jelenlévő egyesületi tagok több mint fele amellett szavazott.

A Vezetőség tagjai az Egyesületnek címzett írásbeli nyilatkozattal mondhatnak le.

Vezetőség

7.1. Az Egyesület ügyintéző és képviselő szerve a Vezetőség. A Vezetőség kilenc tagból áll.

Tagjai az elnök és a két titkár, valamint a további hat vezetőségi tag.

Két Közgyűlés közötti időben a Vezetőség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Ezek a következők:

- az Egyesület elnökének és a két titkárnak a megválasztása a kilenc tagú vezetőségen belül

- az Egyesület tevékenységének a Közgyűlés határozataival egyező, azok végrehajtását szolgáló elvi irányítása,

- a Közgyűlés előkészítése,

- szükség esetén ad hoc bizottságok létrehozása,

- minden egyéb olyan feladat, amellyel a Közgyűlés a Vezetőséget megbízza,

- javaslattétel tiszteletbeli tag cím adományozására,

- egyesületi díjak, elismerések odaítélése,

- a tagok tájékoztatása a vezetőségi ülés helyéről, időpontjáról, és tervezett napirendjéről.

- A Vezetőség megalkotja az Egyesület szervezeti és működési szabályzatát, amely tartalmazza az Egyesület képviselő szerveinek ügyrendjét is,

- A Vezetőségnek joga van javaslatot tenni az alapító okirat módosítására, kiegészítésére.

- Minden olyan ügy, amely az Alapszabály, illetve a hatályos jogszabályok szerint a Vezetőség hatáskörébe tartozik (lásd: Ptk. 380. §)

 Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen a Vezetőség köteles beszámolni.

A Vezetőség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a Közgyűlés, ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.

A Vezetőség öt vezetőségi tag jelenléte esetén határozatképes. A Vezetőség szükség szerint,de legalább évente egyszerülésezik, melyet a titkárok hívnak össze, ülései nyilvánosak.

A Vezetőség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni az ülések helyének, idejének megjelölésével. Az ülésre a meghívó közzététele az Egyesület honlapján történik úgy, hogy a közzététel és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie.

Bármely, a Vezetőség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

A Vezetőség ügyrendjét maga határozza meg.

Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Vezetőség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden jelenlévő tag aláír és melynek elkészítése a titkár feladata.

A Vezetőség határozatairól „Határozatok Könyve”-t kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a döntés tartalmát, időpontját, hatályát és a döntést támogatók, illetve ellenzők (szavazati) arányát. A "Határozatok Könyve" bárki számára nyilvános és lemásolható, az Egyesület könyvtárában kerülnek elhelyezésre.

A Vezetőség döntéseit az Egyesület honlapján teszi közzé. Az egyéneket érintő döntéseket 8 napon belül írásban kell közölni az érintettekkel.

Elnök

7.2. Az elnök jogai és kötelességei:

- jogosult az Egyesület képviseletére,

- ellátja a Közgyűlés és a Vezetőség által rábízott feladatokat,

- aláírási joggal rendelkezik a Vezetőség hatáskörébe tartozó ügyekben,

- az elnököt elfoglaltsága esetén az általa megbízott titkár képviseli,

- az Egyesületet hatóságok, más belföldi, illetve külföldi, valamint nemzetközi szervek előtt közösen meghatározott munkamegosztás alapján az elnök, illetve saját hatáskörében a vezetőségi tag(ok) képviseli(k),

- a kiadások számláit ellenőrzi,

- kiadja a megbízóleveleket a pénzügyek intézéséhez,

- jogosult harmadik személyekkel való szerződések megkötésére,

- a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, és a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie,

- a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell,

- köteles az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációkat ellenőrizni.

Titkárok

Az Egyesületnek két titkára van.

7.3. A titkárok jogállása:

- az Egyesület képviselete az elnök akadályoztatása esetén,

- a titkárok az Egyesület ügyintéző szervezetének vezetői,

- a Vezetőség ülései közötti időszakban intézkedés és aláírás a Vezetőség hatáskörébe tartozó ügyekben.

 7.4.A titkárok jogai és kötelességei:

- beszámolnak a Közgyűlésnek az Egyesület ügyeinek intézéséről,

- a Vezetőség által feljogosított személlyel együtt utalványozzák az Egyesület kifizetéseit,

- az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkárok kezelik.

 Felügyelőbizottság

7.6. A háromtagú Felügyelőbizottságot és annak elnökét a Közgyűlés választja meg saját tagjai sorából. A tisztség megszűnésére nézve, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A Vezetőség tagja nem lehet tagja a Felügyelőbizottságnak, továbbá nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a IX. pontban meghatározott összeférhetetlenségi okok fennállnak.

A Felügyelőbizottság jogai és kötelezettségei:

- a Felügyelőbizottság tagjai a Közgyűlésen a rendes tagokkal azonos szavazati joggal, míg a Vezetőség ülésén tanácskozási joggal vesznek részt;

- figyelemmel kíséri az Egyesület alapszabályszerű működését,

- ellenőrzi az Egyesület pénzügyi gazdálkodását, megvizsgálja az Egyesület zárszámadását,

- a Felügyelőbizottság megállapításai és javaslatai alapján az Egyesület Vezetősége köteles a megfelelő intézkedést megtenni, annak végrehajtását ellenőrizni, és minderről aFelügyelőbizottságnak beszámolni,

- a Felügyelőbizottság tevékenységéről jelentést tesz a Közgyűlésnek,

- a Felügyelőbizottság üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább kétszer össze kell hívni.

- a bizottság összehívásáról annak elnöke gondoskodik.

- a Felügyelőbizottság a három bizottsági tag jelenléte esetén határozatképes. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

 Vezetőségi tagok

 Feladataik:

- folyamatos információáramlás biztosítása a Vezetőség és a tagság között,

- a tagság javaslatainak, igényeinek, érdekeinek képviselete,

- bármely olyan feladat, mellyel a Vezetőség vagy a Közgyűlés megbízza.

 Ad hoc bizottságok

 A Közgyűlés, illetve a Vezetőség ad hoc bizottságokat hozhat létre meghatározott feladat elvégzésére.

 Pénztáros

7.7. A Vezetőségjogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

Feladatai:

  • az Egyesület pénzállományának kezelése,
  • a számlák kezelése és nyilvántartása,
  • a pénztárkönyv vezetése,
  • mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése,
  • a számlák hitelességének ellenőrzése.

 VIII.

Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

 8.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi.

Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik.

Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. A bevételt elsősorban az Egyesület működésével kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére /beleérve a kiadványokat is/ kell fordítani.

8.2. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

 8.3. Az Egyesület pénzügyi tevékenységének irányítása, a kifizetések aláírása az elnök és a titkár feladata.

 8.4. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 8.5. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály előírása vagy a Közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni. Ha az Egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

 8.6. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén, le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

 8.7. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

 8.8. Az Egyesület gazdálkodó tevékenységére a jelen okiratban nem érintett kérdésekben az Egyesületek gazdálkodásáról rendelkező jogszabály hatályban lévő rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

 IX.

Az Egyesületben érvényes összeférhetetlenségi szabályok

 9.1. A Vezetőség és a Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt olyan személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagyaz Egyesület terhére másfajta előnyben részesít,

b)akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,

f) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet minden tagjának – a tagsági viszony alapján – nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 9.2. Nem lehet a Vezetőség vagy a Felügyelőbizottság tagja, aki másutt kifejtett tevékenységével az Egyesületnek erkölcsi vagy anyagi kárt okoz.

 9.3. Nem lehet a Vezetőség tagja a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója.

Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, aki e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója.

 9.4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

 9.5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

 9.6. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 9.7. Nem lehet az Egyesület tisztségviselője az, aki az Egyesülettel munkaviszonyban, illetve alkalmazotti viszonyban áll.

 9.8. A tisztségviselők vagy a tisztségviselő-jelöltek kötelesek valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget más közhasznú szervezetnél is betöltenek.

 9.9. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével cél szerinti juttatásban részesítheti.

 X.

Vegyes rendelkezések

 10.1. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat.

 10.2. Az Egyesület Országgyűlési, önkormányzati képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

 10.3. Az Egyesület közhasznú jogállását a közhasznú szervezetek nyilvántartásba vételével szerzi meg.

 10.4. Az Egyesület részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, összhangban az Alapszabállyal.

 10.5. Az Egyesület pénze pénzintézeti folyószámlán kezelendő.

 A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.), a 2011. évi CLLXXV. törvény, valamint az Egyesület tevékenységére vonatkozó mindenkor hatályos egyébrendelkezések, közgyűlési határozatok az irányadók és az Egyesület szervezeti és működési szabályzata vonatkozik.

Ezt az Alapszabályt az Egyesület 2016. 03. 02.napján összehívott Közgyűlésen fogadta el.

 

                                                                                                          Albert László

 Kelt: Budapest 2016. 03. 02.

 

Alulírott Albert László, mint a Magyar Mikológiai Társaság elnöke igazolom, hogy az okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Az Alapszabály változással érintett részei vastagított betűvel íródtak.

Az Alapszabály változással érintett pontjai: I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X.

 

Az Alapszabály változásait a 2016. 03. 02–án megtartott közgyűlés 3/2016. számú határozatával fogadta el.

 

Kelt: Budapest, 2016. 03. 02.

 

Albert László

Egyesület elnöke